Pályázó neve: ALKOSSUNK VÁROST Alapítvány
Projekt megnevezése: „A Felső-Tisza-vidék vizes élőhelyeinek természetvédelmi célú helyreállítása”
Projekt azonosító: KEHOP-4.1.0-15-2016-00085
Támogatás összege: 1 700 000 000 .- HUF
Támogatás mértéke: 100 %
A projekt tervezett befejezési dátuma: 2020.02.29.

ÖSSZEFOGLALÓ

„A Hanság, Ecsedi-láp, Kis-Balaton … – aligha van olyan ember az országban, akiben ezekről a szavakról nem egy vadregényes vízivilág vonzó képe idéződne fel. Sajnos be kell vallanunk, hogy a hajdani Szabolcs megye tiszai árterén elhelyezkedő Rétköz neve nagyon kevesek számára ismeretes a szűkebb pátrián kívül. Pedig ha tudnák, hogy nem is oly régen itt volt a Kárpát-medence egyik legnagyobb lápvidéke! Hogy az ősi vízivilágból a Rétköz sok szempontból többet és jobb állapotban őrzött meg, mint a teljesen megsemmisült Ecsedi-láp, a mesterségesen újjáélesztett Kis-Balaton, és a szocialista építkezés hatásait máig ki nem heverő Hanság.” – ezekkel a szavakkal vezeti be dr. Szigetvári Csaba a „Rétköz – egy vízivilág öröksége” c. kiadványát.1

Az 1800-as évek végén területünkön végrehajtott belvízmentesítés mélyrehatóan érintette a Rétköz természeti örökségét. Kisvárda – Rétközberencs – Szabolcsveresmart – Döge települések között található a Kisvárdai gyepek (HUHN20113) különleges természetmegőrzési terület. A 2011. évtől kezdődő időszakban tapasztalt közel 30%-os csapadékhiány drasztikus változást okozott a Rétközben. A Rétközi-tó (Szabolcsveresmarti tározó) 2014-re teljesen kiszáradt, a terület belvízrendszerében minimális vízmozgás történt. A térségben a talajvízszint jelentősen süllyedt, mintegy 100 mm az 1 méter mélységű talajszelvény vízhiánya.

2016-ra befejeződtek a Rétközi-tó rekonstrukciós munkái, folyamatos a vízpótlás a Tisza folyó felől. A Rétközi-tó feltöltésével megteremtődött a térségi vízpótlás lehetősége a belvízi csatornahálózaton keresztül.

A térségben még meglévő és a részben vagy teljesen kiszáradt vízi élőhelyek (tavak vízállások) vízpótlását a Szabolcsveresmart-Kisvárda között tervezett vízpótló csatornához történő bekötésekkel lehet megoldani.

Jelen projekt célja az, hogy a „Rétközi vízivilág” egy újabb szeletének helyreállításával és stabilizálásával, élőhelyvédelmi célú vízpótlásának biztosításával megfelelő élőhelyet biztosítson a „Kisvárdai gyepek” terület élővilága számára.

1Szigetvári Csaba: Rétköz – egy vízivilág öröksége. Ifjú Botanikusok baráti Köre, Start Rehabilitációs Kht. Nyírségi Nyomda üzeme, nyíregyháza, 2009. p. 3.


Főbb adatok

A projektgazda bemutatása a fejlesztés szempontjából

A támogatást igénylő a projekt szakmai színvonalának emelése, a szakmai alátámasztottság igazolására, valamint a célcsoport minél hatékonyabb és széleskörű bevonása érdekében partnerségi megállapodást alakított ki a területen működő civil és szakmai szervezetekkel.
A partnerség tagjai:
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (pályázó)
• Alkossunk Várost Alapítvány (konzorciumi partner)
• Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság (konzorciumi partner)

A projekt címe
„ Felső-Tisza-vidék vizes élőhelyeinek természetvédelmi célú helyreállítása”

Igényelt támogatás összege
1 700 000 000 Ft

Projektgazda neve
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Projektgazda székhelye
4024 Debrecen, Sumen utca 2.

Konzorciumi partner neve:
Alkossunk Várost Alapítvány

Konzorciumi partner székhelye
4400 Nyíregyháza, Luther u. 5. fszt.11.

Konzorciumi partner neve:
Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság

Konzorciumi partner székhelye
4400 Nyíregyháza, Széchenyi utca 19.

Monitoring mutató megnevezése
Értéke

A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe
80 ha

Amennyiben releváns, a Natura 2000 területek bemutatásához kapcsolódó kommunikációs akciókban aktívan résztvevő lakosság száma (fő)
nem releváns


TÁMOGATÁST IGÉNYLŐ/KEDVEZMÉNYEZETT SZERVEZET RÖVID BEMUTATÁSA A FEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (továbbiakban HNPI) – a Konzorcium vezetője –, hazánk első és máig legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkjának természetvédelmi kezelő szervezeteként 1973. január 1-én alakult. A HNPI jelenlegi működési területe magába foglalja az Észak-alföldi Régió három megyéjét (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok), ahol ellátja a védett és fokozottan védett természeti értékek, védett és fokozottan védett természeti területek, a Natura 2000 területek, valamint a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó területek és értékek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos kezelési, bemutatási, kutatási és monitorozási feladatokat. Az Igazgatóság szakmai gárdája számos hazai és nemzetközi (PHARE, KIOP, KEOP, ÉAOP és LIFE projektek) pályázati program és projekt végrehajtásában bizonyította alkalmasságát. A HNPI személyi állományának szakképzettsége és a korábbi pályázatok, projektek bonyolítása során szerzett gyakorlata megfelelő szakmai és menedzsment.

Az Alkossunk Várost Alapítvány – a Konzorcium egyik tagja – 2013 novemberében alakult, működési területe első sorban megyei, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye igazgatási területére terjed ki.

Fő tevékenysége akkor a kulturális tevékenység segítése (pl. helyi tömegkommunikáció, művészeti tevékenység, kulturális örökség megőrzése, népművészet, hagyományőrzés, kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása), ezen keresztül pedig az európai integráció erősítése.

A szervezet működése és fejlődése során előbb említett cél, és tevékenység átalakult, bővült. A kulturális, és turisztikai tevékenység eredményeként az Alapítvány a térségi turisztikai desztináció egyik meghatározó szervezetévé fejlődött. Konzorcium vezetőjeként élére állt a TOP-1.2.1-15 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés című konstrukció keretében 2017-2018 között megvalósítani tervezett a Rétközi-tó komplex turisztikai fejlesztésének. Ezzel megalapozásra kerül a Rétköz természeti értékeiben rejlő turisztikai potenciál hasznosítása, a Rétközi-tó természeti értékeire épülő turisztika vonzerő látnivalóinak bemutatása, védelme, megőrzése.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – a Konzorcium másik tagja – a Belügyminisztérium általános és az Országos Vízügyi Főigazgatóság szakmai irányítása alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. A vízgazdálkodási feladatok ellátása tekintetében komoly szakmai tapasztalatokkal és hazai szakmai körökben kiemelkedően jó reputációval rendelkező állami szerv.

Az igazgatóság feladatait a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény és a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet határozza meg.

A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye csaknem teljes egészére kiterjed, kis részben érintve Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyét is.

A működési területén ellátja a jogszabályokban, műszaki irányelvekben, Alapító Okiratában rögzített vízgazdálkodási operatív feladatokat, így különösen a vizek kártételei elleni védelemmel, a vízkárelhárítással (árvíz- és belvízvédekezéssel, vízhiány kárelhárítással, valamint a vízminőségi kárelhárítással) összefüggő, jogszabályban meghatározott feladatokat. A FETIVIZIG vízrajzi észlelőhálózatot, víztest monitoringot tart fenn, vízrajzi adatokat gyűjt és dolgoz fel. Ellátja a távlati ivóvízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartásával kapcsolatos feladatokat.

Vagyongazdálkodási feladatai körében fenntartja, üzemelteti és fejleszti az egyes állami tulajdonú vagyontárgyakat (medrek, vízilétesítmények, erdők), így különösen a vízrajzi törzshálózatot, illetve az állami alapfeladatokat ellátó vízrajzi üzemi hálózatot, a távlati ivóvízbázisok mérő- és megfigyelő rendszerét, az üzemeltetési monitorozó rendszereket, az ár- és belvízvédelmi létesítményeket, a vízelvezető műveket, az öntözési célú vízilétesítményeket, a vízépítési műtárgyakat, a vízlépcsőket, a folyók duzzasztott tereit, a vízelosztó- és többes rendeltetésű rendszereket, továbbá a vízkészlet-gazdálkodási feladatokat ellátó vízátvezető, vízpótló műveket.

Az igazgatóság végzi a vagyonkezelésében lévő vízilétesítmények fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését, a vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú vízfolyások, holtágak és természetes állóvizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét, a vizek medrében található nádasok vízminőség-védelmi nádgazdálkodását és az állami tulajdonban lévő vízilétesítményeken a mezőgazdasági vízszolgáltatást.

Az igazgatóság gondoskodik az állami, az önkormányzati és a magántulajdonban lévő vízkárelhárítási vagy mezőgazdasági célú vízilétesítmények fenntartói, üzemeltetési, rekonstrukciós és fejlesztési összhangjának megteremtéséről, a vízkészletekkel való gazdálkodásról, helyzetelemzéseket, felméréseket, statisztikai elemzéseket és háttéranyagokat készít szakterületi stratégiák és tervek kialakításához és egyedi döntésekhez.

Az igazgatóság részt vesz az országos vízgazdálkodási stratégia és koncepció, valamint az egyéb ágazati stratégiák és koncepciók szakmai megalapozásában, a vízhasználatok ellenőrzésében, továbbá a vagyonkezelésébe tartozó, vagy az azokra hatást jelentő vízhasználatok, vízilétesítmények és vízimunkák vízjogi engedélyezési (elvi, létesítési, üzemeltetési, fennmaradási) eljárásában.

Közreműködik a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények, valamint a többoldalú nemzetközi együttműködések vízgazdálkodási feladatainak végrehajtásában, továbbá véleményezi a kiemelt térségre és a megyére készülő területfejlesztési koncepciót és programot, valamint területrendezési tervet, továbbá a településrendezési eszközöket.

Az igazgatóság sokrétű feladatait szakágazati és funkcionális egységek, valamint területi szervei, a szakaszmérnökségek útján látja el. Az igazgatóság 4 szakaszmérnökség útján látja el területi feladatait: Folyamos, Nyíri, Szatmári és Felsőszabolcsi Szakaszmérnökség.

A FETIVIZIG elsődleges feladata a Konzorciumban a fejlesztés során létrejövő vízpótló, vízszintszabályozó műtárgyak, valamint a felújítandó műtárgyak üzemeltetése és fenntartása a fenntartási időszakra is kiterjedően, valamint a kivitelezés során, mint az állami tulajdonú beruházási területek kezelője, a szakmai felügyeletet biztosítása.


A PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI

Jelen projekt a KEHOP 4.1.0 sz. „Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése” című projekt felhívás keretében komplex természetvédelmi beavatkozást valósít meg a Rétközben, a Kisvárda – Rétközberencs – Szabolcsveresmart – Döge települések között található a Kisvárdai gyepek (HUHN20113) különleges természet-megőrzési területen.

Az évek óta fennálló vízhiány miatt az eredeti vízi, vízparti növényvilág degradálódott, az invazív és ruderális fajok túlszaporodtak, egy gradációs folyamatnak lehetünk szemtanúi. A vízi állatvilág szinte teljesen eltűnt, az eredeti vízi élővilág elpusztult. Az eddig jelenlévő emlősfauna fajszámai és egyedszáma minimumra csökkent, egyes fajok esetében teljesen eltűntek.

Bár a tó és tómellék eredeti ökoszisztémája felborult, azonnali beavatkozással lehetőség nyílik a folyamat visszafordítására.

Jelen projekt célja, hogy a projekt tárgyát képező műszaki munkálatok megvalósításával elkerülhetővé váljon a szárasság által eredményezett ökológiai katasztrófa megismétlődése, és megvalósuljon a terület élővilágának helyreállítása.

A projekt egyes elemei az alábbi általános célokhoz kapcsolódnak:

• Ökológiai: a kitűzött célok elérésével várhatóan javul a régió természeti területeinek állapota, fenntartható a közösségi jelentőségű élőhelyek kedvező természeti állapota, és lehetőség nyílik az ökológiai egyensúly, valamint a biológiai sokféleség hosszú távú fenntartására. A projekttel érintett térségekben javul a védett, fokozottan védett és közösségi jelentőségű fajok fennmaradási esélye, mivel új élettereket kapnak, illetve jelenleg is elfoglalt élőhelyeiken csökken az antropogén hatás; helyette a természetes folyamatok kerülnek előtérbe. A vizes élőhelyek rekonstrukciója során olyan vízfelületeket hozunk létre, amelyek otthont adnak számos, hazánkban különleges értékeket képviselő hal, és kétéltű fajnak, ilyen módon növelve szaporodási sikerüket és az ökorendszerben elfoglalt helyük stabilitását.
• Gazdasági: A projekt által nem érintett, jelenleg még nem fertőzött, de erősen veszélyeztetett területeken az invazív fafajok megjelenéséből adódó többlet költségek nem jelentkeznek. Az antropogén hatások kiküszöbölése esetén a természetes állapot visszaállításának tetemes költsége nem jelentkezik. A projekt sikere eredmény indikátorokkal csak részben közelíthető meg. Az élőhely-helyreállítással érintett területek nagysága alulbecslő mutató, hiszen az egyes beavatkozások nem csupán a közvetlen érintett terület természetvédelmi állapotát javítja, hanem hatása az egész környező területre kedvező lesz.
• Társadalmi: Az ökológiai hatások az életminőség javításával, a gazdasági hatások a védett területekre eső kezelési költségek csökkenésével generálnak össztársadalmi hasznot.

A projekt természetvédelmi indokoltságát és célkitűzéseit a Natura 2000 jelölő élőhelyek megőrzésével egyidejűleg a tervezett fejlesztés célkitűzésének része a Natura 2000 területen található jelölő fajok – a vöröshasú unka (Bombina bombina), a mocsári teknős (Emys orbicularis), a vidra (Lutra lutra) – állományainak természetes élőhelyeiken való megőrzése, illetve ezen fajok természetvédelmi helyzetének javítása.

További célkitűzés, hogy a területen a közösségi jelentőséggel nem bíró, de természetes és természetszerű egyéb élőhelyek kiterjedésének, karakterének, egységes táji megjelenésének, természetes biológiai sokféleségének fennmaradása is biztosítható legyen. A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzéseivel összehangoltan gondoskodni kell továbbá a hazai jogi védelmet élvező növény és állatfajok állományainak védelméről is, illetve az európai közösségi védelmi rendeltetésű területen belül szigetszerűen elhelyezkedő „ex lege” védett természeti területek kezelési céljainak teljesüléséről is.

A projekt központi eleme tehát egy vízpótlásra alkalmas rendszer kiépítése, mely elsősorban a Kisvárda melletti Nádas-tó vízhez juttatását szolgálja. Ez a terület a fent hivatkozott fenntartási tervben elkülönülő egységként szerepel, “KE-12 kezelési egység” megnevezéssel. A speciálisan erre az egységre meghatározott kezelési javaslat “nyílt vizű tóként való helyreállítás, nagyobb (20-30%) arányú nádas és egyéb természetközeli parti/mocsári növényzet fenntartása”. A fenti célok megvalósítása és az eredmények fenntartása a jelenlegi – a területen magától kialakuló – vízszint emelésével valósítható meg. További lehetőség a projekt keretein belül, illetve később, annak eredményeire alapozva a vízpótló rendszer nyomvonalához közel elhelyezkedő további vizes élőhelyek vízpótlási struktúrájának kiépítése.

Összegezve: a fejlesztés elsődleges célja az értékes, védendő természeti értékek, víztől függő ökoszisztémák állapot megőrzése, javítása. A közvetett cél az érintett terület vízgazdálkodásának mennyiségi és minőségi értelemben vett komplex javítása.

2016-ra befejeződtek a Rétközi-tó rekonstrukciós munkái, folyamatos a vízpótlás a Tisza folyó felől. A Rétközi-tó feltöltésével megteremtődött a térségi vízpótlás lehetősége a belvízi csatornahálózaton keresztül.

A térségben a meglévő és a részben vagy teljesen kiszáradt vizes élőhelyek (tavak és vízállások) vízpótlását a Szabolcsveresmart-Kisvárda között tervezett vízpótló csatornához történő bekötésekkel lehet megoldani, követve a lokális topológiai viszonyokat.

A Rétközi-tó, Kerülőházi csatorna, Döge-Kisvárdai-csatorna, Belfő-csatorna vízvezetési vonalon keresztül megvalósul a Nádas-tó végpontig az érintett természetvédelmi, vízállásos területek ökológiai vízpótlásának lehetősége.

A vízpótlás minden esetben gravitációsan történik. A csatornák mederfenék szintjei a meglévő, engedélyes szintekhez nagyban igazodva kerülnek kialakításra, míg az üzemi vízszint meghatározása a Nádas-tó (mint végpont) üzemi vízszintje alapján történik. A vízpótlás a Rétközi tóból a Kerülőházi-zsilip üzemeltetésével történik.

A tervezett rendszer fő eleme a Szabolcsveresmart-Kisvárda vízpótló csatorna, amely összeköti a Rétközi-tavat és a kisvárdai Nádas-tavat. A csatorna nem új építésű, a meglévő belvízi csatornák szelvénybővítésével valósul meg, mintegy 6,08 km hosszal.

A vízpótló csatorna a Rétközi-tó Kerülőházi-zsilipjétől indul a Magyar Állam tulajdonú és FETIVIZIG kezelésű Kerülőházi-csatorna, Döge-Várdai csatorna, majd a Belfő-csatorna nyomvonalán.

széchenyi2020 logó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.